Rákkeltő vegyi anyagok

Az Európai Unió folyamatosan igyekszik feltérképezni a rákkeltő vegyi anyagokat. Egyes vegyi anyagokról köztudott, hogy rákkeltőek. A jogszabályok jelentős mértékben szabályozzák ezeknek az anyagoknak a használatát, hogy védelmet nyújtsanak az expozícióval szemben.

A legtöbb ember tudja, hogy bizonyos dolgok, amelyekkel mindennap érintkezünk – például a dohányfüst és az ultraibolya sugárzás – rákot okozhatnak.

Az azbeszt is ilyen anyag, ezért alkalmazását szigorúan ellenőrizni kell. Míg a tüdőrák fő okaként a dohányzást tartják számon, az azbesztexpozíciót – az egyik legfontosabb foglalkozási kockázati tényezőként – szintén összefüggésbe hozzák a tüdőrák kialakulásával. Ezenkívül az Európai Unió még sok olyan anyagot rákkeltőként tart számon, amelyekről az emberek többsége nem is hallott.

A vegyi anyagokkal járó kockázatok és az expozíció

Ha Ön aggódik a rákkeltő anyagokkal szembeni expozíció miatt, fontos tudnia, hogy az osztályozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ilyen anyagot tartalmazó termékek használata miatt is aggódnia kell.

A rák kialakulása mindig a dózistól és az expozíciótól függ: más szóval attól, hogy milyen mennyiségben, milyen gyakran és milyen módon érintkezik az anyaggal.

Ha az anyag nem kerül a környezetbe, vagy ha nem vagyunk expozíciónak kitéve, akkor nem jelent veszélyt ránk nézve. Egy doboz cigaretta a zsebünkben nem fog rákot okozni, de a hosszú ideig tartó, erős dohányzástól lehet, hogy rákosak leszünk.

Az, hogy kialakul-e rák egy adott vegyi anyagtól, számos tényezőtől, például az alábbiaktól függ:

a vegyi anyag típusától;
az expozíciós dózis mértékétől;
az expozíció gyakoriságától, idejétől és módjától;
az expozíció időtartamától;
az Ön általános egészségi állapotától és genetikájától;
az egyéb rákot okozó anyagok lehetséges expozíciójától.

Mit tesz az Unió

Ha van rá bizonyíték, hogy egy anyag rákot okoz, akkor rákkeltőként kell osztályozni. Ez uniós szinten elfogadott korlátozásokat eredményez a felhasználása módjával kapcsolatban.

Az Európai Unió folyamatosan törekszik a rákkeltő és egyéb káros hatású anyagok feltérképezésére. A vállalatok tájékoztatást küldenek az általuk használt vegyi anyagokról. Az ECHA ezután megvizsgálja és rangsorolja a valamilyen szempontból kiemelten fontos anyagokat: például a széles körben használtakat és azokat, amelyekkel a fogyasztók, munkavállalók érintkezhetnek, vagy amelyek a környezetbe juthatnak. Ha többet szeretne tudni arról, hogyan működnek a jogszabályok, olvassa el a „How are chemicals controlled?” (Hogyan ellenőrzik a vegyi anyagokat?) című részt.

Köztudottan rákot okozó vegyi anyagok:

Az 1,4-diklórbenzolt (DCB) már évek óta alkalmazzák nyilvános vécékben, otthonokban és irodákban használt légfrissítőkben és szagtalanítókban. Ma már tudjuk, hogy májrákot okozhat, ezért az ilyen jellegű felhasználásukat betiltották az Unióban. A tilalom nem csak az otthonukban légfrissítőt használó fogyasztókat, hanem a légfrissítőt használó helyeken dolgozó munkavállalókat is védi.

Egy másik ilyen csoport az azofestékek csoportja, amelyekből rákkeltő vegyi anyagok, ún. aromatikus aminok szabadulhatnak fel. 2003 óta korlátozzák az azofestékek használatát olyan textil- és bőrtermékekben, amelyek bőrrel érintkeznek.

Ha egy anyagot rákkeltőként osztályoznak az Unióban, akkor azok használata az esetek többségében korlátozás alá esik, amely tiltja a fogyasztóknak történő értékesítését.