Ugrás a tartalomhoz

Vegyi anyagok és az éghajlatváltozás

Globális szinten több energiát használunk fel, mint valaha, és ez komoly hatással van a Föld éghajlatára. Habár bizonyos vegyi anyagok környezetbe jutása felgyorsíthatja az éghajlatváltozást, a vegyi anyagoknak a jelenség megoldásában is van szerepük.

Energiaigényünk minden eddiginél nagyobb. Globálisan több energiát használunk fel, mint valaha, és energiaigényünk igen gyorsan növekszik. A feltörekvő piacgazdaságok gazdasági növekedése, a népességnövekedés és az energiaigényes eszközök egyre növekvő használata a legfontosabb tényezők között említendő.

Az üvegházhatás

A napsugárzás látható fényből, valamint az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya, infravörös és egyéb sugárzásból áll.

A Föld légkörét érő sugárzás körülbelül egyharmada visszatükröződik a felhőzetről, a jégről, a hóról, a homokról és más fényvisszaverő felületekről az űrbe. A maradék kétharmadát elnyeli a Föld felszíne és légköre. Ahogy a föld, az óceánok és a légkör felmelegszik, infravörös sugárzást bocsát ki, amely áthalad a légkörön.

Az olyan, hőcsapdaként működő gázok, mint a szén-dioxid (CO2) elnyelik ezt az infravörös sugárzást, és megakadályozzák, hogy visszajussanak az űrbe, ami az üvegházhatásként ismert jelenséghez vezet.

A CO2 és más üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása felelős leginkább az utóbbi időben zajló éghajlatváltozásért.

Mesterséges üvegházhatású gázok

Az ember által előidézett globális felmelegedés 64%-a a CO2-nak tudható be. Más üvegházhatású gázok sokkal kisebb mennyiségben szabadulnak fel, de még így is jelentős mértékben hozzájárulnak az általános felmelegedéshez, mivel sokkal hatékonyabb hőcsapdák, mint a CO2. Ez a helyzet a metánnal (CH4), amely az ember által előidézett globális felmelegedés 17%-át okozza és a dinitrogén-oxiddal (N2O), amely az ilyen felmelegedés 6%-áért felel.

Az ember által termelt üvegházhatású gázok és forrásaik a következők:

  • a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj és gáz) égetéséből keletkező CO2, amely a villamosenergia-termelésből, a közlekedésből, az ipari termelésből és a háztartásokból származik, és a földhasználat megváltozott módozatai, például az erdőirtás;
  • a mezőgazdasági termelésből és a hulladéklerakókból származó CH4;
  • az iparban felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gázok – például a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC), kén-hexafluorid (SF6), valamint a nitrogén-trifluorid (NF3).

Mit tesz az Európai Unió az éghajlatváltozás mérséklésére?

Az Európai Unió több szinten is cselekszik. Erre jó példa a fluortartalmú gázokkal kapcsolatos fellépése, amelyek ugyan a CO2-nál kisebb mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, mégis különös aggodalomra adnak okot az éghajlatváltozás kezelését illetően. Ezeket a gázokat többféle termékben, például hűtőszekrényekben, légkondicionálókban és hőszivattyús berendezésekben használják. Másik példa a kozmetikai és gyógyszeriparban használt PFC-k, valamint a szigetelőgázokban alkalmazott SF6.

Bár a fluortartalmú gázok kisebb mennyiségben kerülnek a légkörbe, mint más üvegházhatású gázok, felmelegedést okozó hatásuk rendkívül erős: 23 ezerszer nagyobb a CO2-nál.

Az Unió ezért döntött úgy, hogy ellenőrzi a használatukat. A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló uniós szabályozás célja, hogy kétharmadával csökkentse az uniós kibocsátást a 2014-es szinthez képest. Ez a kezdeményezés része az Unió azon általános célkitűzésének, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 80–95%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A vegyi anyagok mindenütt jelen vannak, és a megoldásban is van szerepük

A vegyi anyagok nem csupán a probléma, hanem a megoldás részét is képezik. A fenntartható energiaforrások – mint például a napenergia – a vegyi anyagok innovációjától, például a nanoanyagok felhasználásától függenek.

A megújuló energiaforrásoknál az egyik legfontosabb kihívás az, hogyan növelhető életképességük energiatárolási megoldások segítségével. A napelemek például a sivatagban működnek a leghatékonyabban, azonban nem ott van rájuk a legnagyobb igény, a szélmalmok pedig éjjel állítanak elő energiát, amikor az energiafogyasztásunk a legalacsonyabb. Más szóval az energiatárolás és -szállítás javítását szolgáló technológiák jelentik az egyik olyan fontos kutatási területet, ahol innovációra van szükség.

Bővebben


Route: .live1