Ugrás a tartalomhoz

A mikroműanyagokkal kapcsolatos probléma

A műanyagok fontos anyagok. Az alternatív megoldásoknál gyakran könnyebb és olcsóbb műanyagok megkönnyítik az életünket. Ha azonban a műanyagok ártalmatlanítása vagy újrahasznosítása nem megfelelően történik, hosszú ideig megmaradhatnak a környezetben, és apró darabokra – úgynevezett mikroműanyagokra – is lebomolhatnak, amelyek aggodalomra adnak okot.

Emellett, a mikroműanyagok szándékosan is előállíthatók és hozzáadhatók a termékekhez. Ezenkívül egyes műanyagok veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek káros hatást gyakorolhatnak a természetre vagy az emberi egészségre.

A mikroműanyagok nagyon apró, általában 5 mm-nél, de gyakran annál is sokkal kisebb méretű – mint például a nanoműanyagok – műanyagrészecskék. A mikroműanyagok véletlenül, nagyobb műanyagdarabok, például szintetikus textiltermékek elhasználódása során is kialakulhatnak. Emellett, a mikroműanyagok szándékosan is előállíthatók és hozzáadhatók a termékekhez egy adott célra, például arc- és testradírban hámlasztó gyöngyként vagy sminktermékekben csillámként. Miután a mikroműanyagok kijutnak a környezetbe, az állatok, például halak és kagylók lenyelhetik azokat, így élelmiszerként bekerülhetnek a fogyasztók szervezetébe.

A környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos aggodalmak miatt számos uniós tagállam nemzeti tilalmat vezetett be vagy nemzeti tilalomra tett javaslatot a mikroműanyagok egyes fogyasztási cikkekben való szándékos használata, elsősorban a „leöblítendő” kozmetikai termékekben hámlasztó és tisztítószerként alkalmazott mikrogyöngyök használata ellen.

Hol találhatók a mikroműanyagok?

Szándékoltan hozzáadott mikroműanyag-részecskéket számos EU-ban forgalmazott termékben használnak, például bizonyos kozmetikumokban, testápolási termékekben, mosószerekben, tisztítószerekben, festékekben, az olaj- és gáziparban használt termékekben, valamint szemcseszóró anyagként. Ezenkívül egyes termékekből – például a mezőgazdaságban használt szemcsés tápokból – szándékoltan, a funkciójuk részeként jutnak ki a környezetbe a mikroműanyagok.

A fogyaszási cikkekben a mikroműanyag-részecskéket leginkább csiszolóanyagként használják. Ilyenek például a kozmetikai termékekben a mikrogyöngyként ismert hámlasztó és fényesítő anyagok. Ugyanakkor más funkcióik is lehetnek, például befolyásolhatják a termék viszkozitását (vastagságát), megjelenését és stabilitását.

Mit tesz az EU?

Az Európai Bizottság felkérte az ECHA-t, hogy az EU-ban bármely termékhez szándékoltan hozzáadott mikroműanyagok felhasználásának szabályozása szempontjából vizsgálja meg a tudományos bizonyítékokat, és szükség esetén 2019 januárjáig tegyen javaslatot a felhasználás korlátozására. Az Európai Bizottság a vízi környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének csökkentését célzó alternatív megoldásokat egy másik projekt keretében vizsgálja. További információért kattintson az alábbi linkekre!

Bővebben


Route: .live1