Allergiát okozó vegyi anyagok - Chemicals In Our Life

Allergiát okozó vegyi anyagok

Napjainkban többen szenvednek allergiában, mint valaha. Ezt egyes mesterséges vegyi anyagok okozzák, de a természetben előforduló allergének, például pollenek, növények és élelmiszerek is előidézhetik.

Az iparosodás óta jelentősen nő az allergiás megbetegedések, köztük az asztma és a kontakt bőrgyulladás előfordulásának gyakorisága. Erre sokféle magyarázat van, amelyek közül az egyik valószínű ok, hogy sokkal több vegyi anyagnak vagyunk kitéve, mint korábban.

Az allergiás reakciók lehetnek viszonylag enyhék, kezdve a bőr viszketésétől és pirosságától, de súlyosak is, egészen az életveszélyes anafilaxiás reakciókig, attól függően, hogy az allergén mennyire erős. Az emberek azonban nem egyformán reagálnak egy-egy adott allergénre, azaz az allergiát kiváltó anyagra. Ezért fontos, hogy megismerje saját testének a reakcióit, és a lehető legjobban kezelje saját környezetét.

Mit tesz az Unió?

Az Unió igyekszik a forgalomban lévő anyagokra vonatkozó, az ipar által gyűjtött adatok alapján azonosítani a szenzibilizáló anyagokat. Ezeket az adatokat a többféle egyéb forrásból származó adatokkal együtt átvilágítják, és ha új, potenciálisan aggodalomra okot adó anyagot azonosítanak, megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.

Például ha ismert, hogy valamely anyagok allergiát okoznak, az Unió a fogyasztók és a munkavállalók védelme érdekében korlátozhatja ezek használatát.

Példa erre a króm, amelyet sok éven át használtak bőrtermékekben, így például cipőkben, kesztyűkben és táskákban, mivel rugalmasabbá teszi a bőrt. A króm azonban a bőrből átkerülhet az emberi bőrre, sőt, akár fel is szívódhat, ami egyeseknél allergiás reakciót okoz.

Az infografika megtekintéséhez kattintson ide

A becslések szerint a króm felhasználásának korlátozása óta évente 11 000 új allergiás esetet sikerült megelőzni.

Egy másik példa a nikkel, amely még mindig a bőrt érintő allergiák fő oka Európában. A nikkel használatát korlátozták a bőrrel hosszú távon érintkező termékekben, például a fülbevalókban, nyakláncokban, karórákban és a ruhaneműk cipzáraiban.

A bizonyos izocianátokat (MDI) tartalmazó termékeket forgalomba hozó beszállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csomagolás tartalmazzon védőkesztyűt, és hogy felhívja az Ön mint fogyasztó figyelmét az esetleges allergiás reakciókra, ha már allergiás a diizocianátokra. Azoknak, akik már meglévő asztmában vagy bőrproblémákban szenvednek, szintén kerülniük kell az ilyen termékekkel való érintkezést. A csomagolásnak fel kell hívnia a figyelmet arra is, hogy ha nem lehetséges a megfelelő szellőzés biztosítása, légzésvédő eszközt kell viselni.

Az allergiák rendszerint azon a testrészen mutatkoznak meg, amely érintkezésbe kerül az allergénnel.

Az alábbi hivatkozásokra kattintva bővebben olvashat a leggyakoribb allergén anyagokról.

  • A nikkel az ékszerekből felszabadulva gennyes sebet okozhat, ahol érintkezik a bőrrel.
  • A metilén-difenil-diizocianát (MDI), amelyet szórófestékekben és folyékony tetőbevonatokban használnak, jól ismert légzőszervi érzékenységet okozó anyag, amely belélegzése esetén allergiás reakciót válthat ki. (link az infokártyához)
  • A bőrtermékekben használt króm bőrallergiát okozhat.
  • A dimetil-fumarát (DMF) egy penészképződést gátló vegyi anyag, amely gyakran megtalálható az olyan fogyasztási cikkekben elhelyezett kis tasakokban, mint például a cipők és a kanapék; az anyag átkerülhet a termékre és az emberek bőrére, és allergiás reakciót, például viszketést, bőrpírt és irritációt okozhat.

Több légzőszervi érzékenységet okozó anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítottak. Ez az első lépés az anyag kevésbé veszélyes anyagokkal való kiváltása felé. Miután az anyag felkerül az engedélyköteles anyagok REACH-rendelet szerinti jegyzékére, azt az EU-ban csak azok a vállalatok használhatják fel, amelyek erre engedélyt kérnek és kapnak.

Amit Ön tehet

Ha allergiás reakciója van, és úgy gondolja, hogy azt valamely vegyi anyag okozhatta, forduljon orvoshoz, és próbálja meg kitalálni, mi okozhatta a reakciót. Ha például úgy sejti, hogy egy mosószerben lévő anyagra allergiás, az összetevőket tartalmazó címkét magával viheti az orvosi rendelésre.